Internetes teológia
Rengeteg utazásnak és megoldandó feladatnak néz elébe Jeffrey Steenson, az episzkopális egyház egykori püspöke, akit XVI. Benedek pápa nevezett ki az Egyesült Államok Püspöki Konferenciájának területén létrehozott új személyi ordinariátus élére.
A katolizált anglikán hívők számára létrehozott Szent Péter Széke elnevezésű személyi egyházmegye január elsején kezdte meg működését a 2009-ben kiadott Anglicanorum coetibus apostoli konstitúció alapján. Az 59 éves, nős Jeffrey Steensont, aki három gyermek édesapja, 2009-ben szentelték katolikus pappá, és hivatalosan február 12-én kezdi meg új tevékenységét. A houstoni központú új amerikai ordinariátusba eddig több mint száz korábbi anglikán pap, illetve közel 2000 világi személy jelezte belépési szándékát. Februárban meg is kezdődik az első negyven korábbi anglikán papnak a képzése, akik egy intenzív, internetalapú kurzuson folytatják a katolikus pappá szenteléshez szükséges tanulmányokat.
A XVI. Benedek pápa által kiadott apostoli konstitúció a katolikus egyházba való visszatérés feltételeit szabályozza, és ez alapján az anglikán közösségek számára ordinariátust, azaz egyfajta területen kívüli, személyi egyházmegyét állítanak fel, így az áttérők megtarthatják hagyományaikat. Továbbra is az anglikán szertartáskönyvet követik, de teljes közösségben lesznek a vezetőjüknek elismert pápával. Az egyedülálló kánonjogi modell révén az anglikán házas papok is katolikus pappá szentelhetők – a püspököknek viszont cölibátusban kell élniük. A Walsinghami Miasszonyunkról elnevezett első ordinariátust Nagy-Britanniában hozták létre, a Szent Péter Széke a második ilyen jellegű személyi egyházmegye; a jövőben várhatóan Kanadában és Ausztráliában is létrejönnek majd a speciális ordinariátusok.
Mivel házasember, Steenson atyát nem szentelhetik fel püspökké, és így ő sem szentelhet fel papokat, így amíg a személyi egyházmegyének nem lesz saját püspöke, ez a feladat a római katolikus püspökökre hárul majd. Ezzel együtt Steenson atya szavazati joggal bír majd az amerikai püspöki karban. „Az első időszakban természetesen meghúzódom a háttérben, és nem próbálok belefolyni a püspöki kar üléseinek megbeszéléseibe, inkább a tapasztalatszerzésre és a kapcsolatépítésre összpontosítok. Ebben amúgy is nagy segítségemre lesz az a fajta egység, amit az amerikai püspöki karban láttam, és amihez fogható nem létezett az episzkopális egyházon belül” – mondta Steenson atya a CNS hírügynökségnek. Az ordinariátuson belüli plébániákon saját választás szerint lehet használni a Római misekönyvet vagy a Vatikán által elfogadott, az anglikán liturgián alapuló miseszöveget. A hagyományos katolikus hívők és a katolizált ordinariátustagok pedig szabadon kereshetik fel egymás templomait, vagy lehetnek tagjai a plébániáknak. „Remélem, számos praktikus, adminisztratív jellegű kérdés esetében kapunk majd segítséget az adott egyházmegyétől, ahol a gondok fölmerülnek. A mi esetünkben ugyanis még lehetetlen országos jellegű projekteket kidolgozni. Emellett szeretném elérni, hogy az ordinariátus kis helyi közösségei minél hamarabb integrálódjanak a területükön lévő katolikus plébánia életébe. Nem arról van szó, hogy feladnánk a hagyományainkat, hanem arról, hogy például katolizált paptársaimat nem szeretném megfosztani attól a közösségi élménytől, amit a katolikusoknál jelent a papi életforma” – jelezte Steenson atya, aki nemcsak a papok oktatásában, de egyéb teendői ellátásában is nagy szerepet szán az internetnek. „Azt hiszem, mi leszünk az elsők, akik teológiai jellegű célból ilyen magas szinten kihasználják majd a világhálós kommunikáció előnyeit – de egy, az egész Egyesült Államok területén szétszóródott maroknyi közösség esetében nincs más megoldás.”

