Egyedülálló monográfiával jelentkezett a közelmúltban  (képünkön), a simontornyai vármúzeum igazgatója, aki a középkori Tolna templomait vette számba a teljesség igényével. Kutatásai nyomán egy virágzó, a mainál jóval sűrűbben lakott megye képe bontakozik ki. A hiánypótló mű az első átfogó egyházi topográfiai feldolgozás, amely egy középkori – és nem a mai határok közötti – megye területén térképezi fel az egyházas helyeket. Eddig Arad, Pest, Békés, Veszprém és Somogy megyéről készült hasonló munka. A 289 oldalas mű 374 templomot sorol fel, amelyek közül 322 igazolhatóan állt – a jelenleginél jóval nagyobb kiterjedésű – Tolna megyében; a fennmaradó mintegy félszáz léte nem igazolható kellő bizonyossággal.

A 35 éves régész szerint Tolna egyedisége a téma szempontjából leginkább abban áll, hogy a korban az egyik legsűrűbben lakott terület volt az országban, amire utal az is, hogy minden második településen épült templom. Eszerint a mai, valamivel több, mint száz településsel szemben 600 körül volt a falvak, mezővárosok száma. A kutatást Papp István (1892–1970) tamási esperesnek a tamási járás történetéről szóló munkája nyomán kezdte, a munka pedig nem egy meglepetéssel szolgált. Egy-egy középkori templom helyét szájhagyomány őrzi, más adat ugyanakkor nincs róla. „Varsádon a helyiektől tudtam meg, hogy egy löszfalból „lóg ki” a középkori templom alapja. Elég furcsa, hogy
a 21. században a falu közepén a helyiek mutatnak egy középkori templomot, amelyről korábban senki nem tesz említést” – magyarázta.

A több mint kétszáz templom pusztulása nem minden esetben írható a török hódoltság számlájára, bár javarészt akkor sérülhettek meg. A bedegi templomot például törökök bontották el, anyagát várépítéshez használták fel, de javarészt a 18. században magyar és sváb parasztok hordták szét az építőköveket gazdasági épületekhez. Előfordult, hogy az elbontott templom köveit helyben beépítették az új templomba, vagy az anyagot eladták, és az árából építettek újat.

K. Németh András 170 templom helyét azonosította be, és 95 épület helyét GPS-szel is meghatározta, az adatokat pedig eljuttatta az örökségvédelem adatbázisába. A régész szerint a templomok átépítésein keresztül követni lehet, hogy miként gyarapodott a település. „Fel lehet tárni harminc házat és ezer sírt, de ez pénz és idő. A templom helyén két kutatóárokból meg lehet mondani az épület korát, méretét, azaz viszonylag kis munkával sok következtetés levonható” – érvelt.